*-A halál erdeje? És te vagy maga a Halál benne?* Végig méri a férfit. ~Erős páncélzat, valószínűleg halálos fegyverek. És egy... érdekes hozzáállású sárkányló.~ *-Nem. Nem miattad hívják így ezt az erdőt.* Jegyzi meg már-már mosolyogva az állaton, amikor az vígan elropogtatja zsákmányát. *-De találó név, főleg nyáron. Olyankor messze kerülöm is. A hó azonban meglágyítja, legalábbis nem tűnik sokkal zordabbnak a többi erdőnél.* Neherit feje újra bundájához közelít, mire végleg felenged arca, és szívből jövő mosolyra húzódik a szája. *-Nincs több gyümölcs nálam. Az előbb faltad fel az utolsót.* Óvatosan emeli fel a kezét, hogy nehogy megijessze az állatot, de jól látható legyen, tényleg nincs nála több nyalánkság. Ahogy a bunda szétnyílik rajta, láthatóvá válik karcsú alakja. *-Innen is, onnan is. Sokfelé éltem régebben, az utóbbi évtizedekben azonban az út volt az otthonom szerte az országban.* Válaszol közben.
+5
Tiamat
Mesélő
Bara
Devidrah
Doreen
9 posters
A Sárkány Rózsája (FRPG)
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
- hum... Még akár én is lehetnék a névadója ennek az erdőnek, de igazad van nem miattam vagy miatta hívják így, bár... *itt gonoszkásan elmosolyodik. Felnéz az erdőre.* - Bár igazad van télen nem olyan zord. Na elég legyen már, csentél eleget, otthon is kaptál, mit kezdjek egy elhízott tohonya hátassal?! He? *Szól Neheritre, erre a sárkányló csak megemeli enyhén az ülepét, és kirázza a sörényét, amjd pöfög néhány gőz pamacsot. Mindezek után most már Lyra haját is meg szaglássza.* - Na, fejezd be. *A bunda szétnyílásakor, jól láthatóan végig méri a lányt.* - Vándor? *Neherit közben végez a haj szimatolással, és egy kisebb gőz pamacsot fúj a lány arcába, ami nem forró csak kellemesen meleg.*
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
A férfi szavaira csak bólint, teljes figyelmét Neherit köti le. A ló egészen közel hajol hozzá, lélegzete csiklandozza csupasz bőrét. *-Igen, vándor. Egyszer már mondtam.* vált ismét komolyra a hangja és az arca is. Ezt ruhája is megerősítheti, lévén nem épp női ruha. Bőr nadrágot és felsőrészt visel. Páncél nincs rajta, de katana az övében jól látszik. Jól esik arcának a meleg. Egyik kezével óvatosan megérinti Neherit orrát és amikor az nem húzza el fejét, oda is hajol hozzá. Arca is és szeme is ismét mosolyog. *-Ha velem végeztünk, te is mondhatnál magadról valamit. Vagy pedig menjünk mindketten utunkra. Ez a vihar még várat magára egy kicsit, de már nem sokat.* pillant fel végül a harcosra.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
*Nézi lovát és a lányt is. Végül sóhajt.* - EL vihetlek a barlangig, ahogy elnézem Neherit addig nem mozdul.... Magamról? Jobb ha nem tudsz rólam semmit vándor.*Csuklyája után nyúl, és így alkarvédőjén meglátszik, a címer amit visel, a Halálhozó címere.*
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
*-Jobb szeretem érezni a talpam alatt az utat, de azt hiszem most elfogadom az ajánlatodat.* mosolyog a férfire. A másik témát nem feszegeti tovább, csak bölcsen hallgat. Azonban szemei elkerekednek a címer láttán. Ugyan még csak hallott róla, ugyanúgy mint a sárkánylovakról, de ugyanannyira biztosan ismeri is fel. Döbbenten néz újra a férfire, és bizonytalanság kúszik fel a lábából a gyomráig. Ezt az érzést azonban hamar felváltja a harag, ami saját gyengesége ellen irányul. ~Na tessék. Már csak ez hiányzott. A Halálhozó. A sárkányló kellemesebb élmény volt, mint ez lesz.~ A hóviharnak azonban pont erre volt szüksége, hogy rákezdjen.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
-Itt is hagyhatlak a viharnak. *Mondja, látva a lány vacilálását.*
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
*-Na azt már nem. Nincs kedvem a viharral vacakolni, és amúgy se menne most.* Azzal odalép a férfihoz. *-Mögéd vagy eléd?* hangja határozott és sziklaszilárd, akárcsak a tekintete.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
-Elém, úgy látom a kezeid is. *Lenyújtja a kezét.* - Gyere. *Felhúzza a lányt.* - Merre? *Ekkor beleszagol a lány hajába és kellemesnek titulálja.*
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
Megköszöni a segítséget és mutatja az irányt. Az egészben csak az a baj, hogy így pont szemből ront rájuk a jeges szél. Igyekszik lenyugodni, mert amíg ilyen pokoli a hangulata, semmivel sem könnyíthet a helyzetükön. Lehunyja szemeit, és akaratlanul is nekidől a férfinek. A másik test érintése rég elfeledett, kellemes emlékeket idéz fel benne és mosolyt csal arcára. Neherit körül abban a pillanatban megszelidül a szél, bár jól látható, hogy tőlük pár lépésre ugyanolyan erővel tombol tovább.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
*Miközben az arcába húzza a csuklyáját, alkarja, finoman hozzáér a lány hajához, ezek után dől neki a lány. Egy pillanatra elkalandozik figyelme majd mikor csendesedik a szél fel eszmél. Körbe pillant és meglepetten veszi tudomásul, hogy körülöttük egy kisebb körben, nem tombol úgy a hóvihar.* -Ez a te műved, igaz? *Pillant le a lányra, majd Neheritnek parancsba adja a gyorsabb tempót bár most inkább nem ugratja vágtába, nehogy jégre lépjenek és baj legyen. Nem sokkal később oda érnek a barlanghoz. Itt megállnak és megvárja még lemászik a lány, közben az eget és a környezetét fürkészi, aligha nem el kell halasztania, a védelmük feltérképezését, de ennek Devidrah nem fog örülni. Viszont azonnal indulnia kell, ha nem akarja, hogy a vihar bekebelezze őket, és még időben haza juthasson.*- Na forrald magadban azt a tüzet, úgy fest utat kell törni magunknak.*Mondja hátasának. Aki feltűnően a barlangot nézegeti inkább. Mint a jeges hóvihart.
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
*-Igen, az enyém.* hangja most kellemesen dallamos, érződik rajta, hogy mosolyog. Mielőtt azonban Neherit mozgása álomba ringatná, inkább kinyitja szemeit, és újra az utat fürkészi. A férfitól azonban nem húzódik el. Szomorúan veszi tudomásul, hogy megérkeznek a barlanghoz. Jól esett neki a társaság. ~Lehet, hogy ismét le kéne telepednem?~ Nézi tűnődő szemekkel a harcos arcát. Pillantása aztán a kinti viharra vándorol, majd Neheritre. *-Nem akarlak megbántani, de a lovadnak úgy tűnik jobban működnek az ösztönei. Az a vihar hamarosan maga lesz a halál az utazóknak. És Neherit sem tud órákig folyamatosan tüzet okádni. Időnként kell neki a szünet.* Hangja nem bántó és szavait sem annak szánta. Egyszerűen csak tényeket közölt. Odalépett Neherit fejéhez és megsimogatta. Az állat közelebb hajolt hozzá, orrát megint a lány hajába fúrta. A vihar, mintha csak igazolni akarná, veszettül felüvöltött a barlangon kívül. Hangjába egyre gyakrabban és egyre sűrűbben kopogás vegyült. Hó mellett jég is hullani kezdett a felhőkből, diónyi nagyságú darabokban. Egy pillanattal később már nem lehetett látni a barlang közvetlen környezetét sem, mert a hold végleg eltűnt a súlyos felhők mögött.
A hozzászólást Lyra összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Szept. 10, 2009 10:25 pm-kor.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
*Egy sóhaj kíséretében veszti, tudomásul, maradnia kell a vihar kezd bedurvulni.*- Nincs baj az ösztöneimmel, csak haza akarok menni, de úgy fest ez várat magára.... *Leszáll Neheritről, majd elengedi a sárkány lovat, had keressen magának egy kellemes zugot.* - Na lássuk miből élünk... *szétnéz a barlangban ahol jelenleg állnak, Neherit már beljebb húzódott és meg is találta a helyet ahol el vackolni óhajtja magát. Kuraan még megáll és vissza néz a barlang bejárata felé. Majd Lyraá-ra néz.* - Kuraan, a nevem... a tied?
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
A barlang nem túl nagy, de a vége azért már homályba vész. Lyra arra indul, és egy szűk hasadékból némi száraz fát és levelet kotor elő. Nem sok, alig 2-3 óra alatt elég az egész. Elgondolkodva jön ismét előrébb. Közben figyeli ahogy Neherit kényelembe helyezi magát, aztán ismét a férfire tekint. *-Kuraan... Hmm...* Ízlelgeti a nevet. *-Illik hozzád, azt hiszem. Engem Lyrának hívnak.* Tekintete még mindig tűnődő, szája mosolyog. Végül úgy dönt, csak meg kell gyújtani a tüzet. A bundája nedves, és minél hamarabb szárad meg, annál hamarabb nyújt biztos meleget. Visszasétál hátra. A bundát a földre teszi, mellé katanáját is, hogy ne zavarja a mozgásban, és nekiáll összerendezni a tűznek valót. A tőrei azonban nála maradtak ruhájába rejtve.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
*Bentébb megy a barlangban. Ő maga is leveszi a palástját, és feltűnik alóla a testhez álló fekete bőr ruházata és azon a fekete-arany páncélzat, ami tele van ábrákkal és mintákkal, amik a rangját és hovatartozását mesélik, el. Egység kapitány, méghozzá a második egységé, ami azt jelenti, hogy az egyik legmagasabb rangú katona, mivel az első egység az maga a Nagy Úr egysége. Oldalán kard pihen, csizmája térdig érő, ami számtalan tőrt rejthet. Kardját nem veszi le.*-Lyra.... *Ő is megízlelgeti a lány nevét.* -Szépen csengő... Nos merről jöttél? Időjárást befolyásoló démon kiasszonyka? *Hangja kissé oldottabbá válik. Már már jétákosság csendül benne. Miközben a falakat tanulmányozza.
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
Amikor a férfi közelebb jön hozzá és leveszi a palástját, felpillant a munkából. A páncél láttán elismerés villan a szemében, de az is lehet, hogy ez a férfinak szól. ~Ossza be maga.~ gondolja. ~De nem tévedtem, magas rangú, nagy hatalmú tiszt. Ha erőm teljében lennék és kipihent, akkor talán kint a viharban lenne esélyem ellene. Itt most biztos nem.~ Közben fellobban a tűz, így a nedves bundát közelebb teríti száradni és maga is leül a tűz mellé. *-Gyere te is közelebb!* hívja kedvesen Kuraant. *-Időjárást befolyásoló? Csak a viharokra tudok hatni. De ez lehet ugyanaz.* Vállat von. *-Mint te is láthattad, északról. Arra felé nagyon ronda a tél, szóval szerettem volna kihagyni. A sziget déli részén sokkal kellemesebb ilyenkor az idő.* Kuraanra néz. *-Ha valami konkrétabb dolog érdekel, akkor kérdezz rá pontosan, különben csak ehhez hasonló válaszokat fogsz kapni tőlem.* Hangja simogatóan lágy, szeme és ajka is kedvesen mosolyog.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
*Leül a tűz mellé, térdeit maga elé húzza, kisebb terpeszben, amolyan férfias ülésben. Kezeit a térdein pihenteti. Onnan méri végig a lányt.* - Miféle szerzet vagy? Nem láttam, még olyan démont aki képes a viharokat szelídíteni. Holott sokkal volt már dolgom. *Palástja mellette van kiterítve, hogy minél hamarabb megszáradjon. *
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
*-Na, igen. Vihart támasztani könnyebb, mint megszelidíteni egyet. De jó kérdéseid vannak.* Egy ideig csendben bámulja a tüzet, közben emlékei között kutat. *-Innen kb. két heti járó földre keletre volt a szülőfalum. Akkoriban egy kis patak folyt el mellette. A vízi démonok egyik ágához tartoztak a lakói. Anyám közülük való volt, apámat nem ismertem és anyám se beszélt róla soha. Még nagyon fiatal voltam, amikor egyszer elcsavarogtam otthonról, és csak másnap kerültem meg. Addigra a falunkat porig égették, és mindenki meghalt. Azóta többször bejártam a szigeteket, de csak távoli rokonaimmal találkoztam néha, a saját fajtámból eggyel sem.* Elhallgat egy időre. *-Csak néhány nappal azelőtt ébredt fel bennem az erőm. Anyám nagyon örült nekem, és a legöregebbek is csodáltak. Még a mi fajtánk körében is ritka képességnek számított az enyém.* Halványan felrémlenek előtte a régi arcok, mire álmodozón elmosolyodik. *Hát ennyi a származásom története. Nem hinném, hogy sokkal okosabb lettél tőle.* Térdeit felhúzza mellkasához, átkarolja és rátámasztja állát.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
-Nem sokkal, de valamennyivel igen, és már ez is valami. Tudod, fő az optimizmus *neveti el magát.* - Szóval félig vízi démon...Nem hangzik rosszul. *Mosoly kerül az arcára* - Jó lenne ha lecsendesedne hamarosan ez a vihar... nem szeretem félbe hagyni a munkámat.... *Neherit boldogan hortyog a háttérben.*
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
*-Igazad van. Fő az optimizmus.* Nevet együtt a férfival. *-Sajnálom, de ki kell várnod, hogy magától lecsendesedjen. Én nem tudok most segíteni neked. Ahhoz előbb több órányi alvásra lenne szükségem. Már akkor is elég kimerült voltam, amikor összeakadtunk. Az ide út pedig csak rátett még egy lapáttal.* Szavai megerősítéseként hatalmasat ásít, száját diszkréten eltakarja kezével. *-Jobb, ha te is pihensz egy kicsit. Beletelik 1-2 órába, míg járhatóvá szelídül az idő.* Fejét visszatámasztja lábaira és lustán figyeli a tüzet.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
-Ettől tartok én is. Pihenj, nem foglak bántani, nem szokásom hátba támadni. *Közben feláll és át sétál Neherithez és a ló oldalának dől.* -jóccakát. *De azért figyeli még a lányt.*
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
*-Hümm... Furcsa. Ha nem mondod, is megbíztam volna benned.* A bunda már szinte teljesen megszáradt, így magára teríti és kényelmesen elvackol benne. Jut belőle derékaljnak, párnának és takarónak is kényelmesen. *-Egyáltalán nem úgy viselkedsz, mint amilyennek a pletykák és legendák alapján elképzeltem a fajtádat.* Tűnődve figyeli a férfit egészen addig, amíg el nem alszik.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
-Már mint? *De erre nem fog választ kapni, a lány elég kimerült, lehet, hiszen már alszik is. Így ő maga is elvackolódik és alszik, kell az energia neki is, az utóbbi napokban ős se sokat aludt.*
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
Még az álom határán hallja a kérdést, de válaszolni nem tud rá. Sokáig nyugodtan alszik, ám nem volt túl jó ötlet a múltat bolygatni. Egy idő után álmodni kezd. Újra 22 éves, és éppen arra ér haza, hogy az otthona hamuvá lett. Gyorsan kimászik az álomból, mielőtt igazán rémmé válna. A tűz már régen kialudt mellette, és a vihar is csendesedett, legalábbis a szél már nem üvöltött olyan veszettül és a kopogás is abbamaradt. A kőpadlót kezdi el bámulni maga mellett. Csak hetekkel a történtek után kezdett el rémálmodni éjszakánként. Azt azonban nem engedhette meg magának, hogy sikoltozva ébredjen, ugyanis épp a gyilkosok nyomában járt. Sikerült kifejlesztenie magában, hogy még akkor felébredjen, amikor még csak a falut látja. Úgy tűnik, ez a reflex nem veszett el az évszázadok alatt. Kicsit mocorog, igyekszik úgy fordulni, hogy újra rálásson a harcosra. *-Kuraan. Szép név.* Felidézi, mit is hallott eddig a Halálhozóról és fekete sárkányairól. Kegyetlenek, könyörtelenek. Ha valaki szembe kerül velük, arra a biztos halál vár. ~De ezek mind a csatatérről szólnak. Talán azon kívül mások. Hiszen még élek és sértetlen vagyok. Ráadásul nagyon kellemesen lehet vele beszélgetni.~ Mosolyogva nézi a férfit.
A hozzászólást Lyra összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 13, 2009 12:33 am-kor.
Kuraan- Hozzászólások száma : 634
Csatlakozás ideje : 2009. Aug. 28.
*Mivel nem érzi magát fenyegetve, és Neherit is vele van így teljes nyugodtsággal alszik. Mivel a sárkányló teste jó meleg ő pedig annak támaszkodva alszik, így nyugodt és kisimult arc kifejezéssel alszik. Rá is fér már egy kis alvás. Sokáig hanyatt a lónak vetett háttal alszik, majd mikor a tűz is már kialudt és Neherit se olyan nagyon meleg már akkor elfekszik az oldalára, és összébb húzza magát. Így jobban tudják egymást melegíteni. Neve említésére, megmozdul és kissé megemeli a fejét fülel egy kicsit majd vissza leteszi a kezére és alszik tovább. Majd mikor Neherit prüszköl egyet arra felébred és álmosan felül, majd nyújtózik egyet. Lustán körbe pillant, majd miután tudatosult benne hol is van, akkor törökülésbe ül, immár egyenes háttal, megdörzsöli az arcát, ás felnéz a lányra.* -Szólítottál, nem?
Lyra- Hozzászólások száma : 348
Csatlakozás ideje : 2009. Sep. 08.
Halkan kuncog a férfi ébredezésén. *-Nem akartalak felébreszteni, olyan békésen aludtál. De ha már így alakult... Rémlik, mintha még kérdeztél volna valamit, mielőtt elaludtam.* Érdeklődve néz Kuraanra.
Similar topics
